FalutörténetFalu történelmi leírása
Itt a falu történetét találják röviden! Kérjük kattintson a folytatásra!
1897-ben a következõknek volt 100 kat. holdon felül birtokuk Alapon: Sárközi Aurélné 1491 kat. hold. Arany Lászlóné 1484 kat. hold. Borbély József 160 kat. hold. Sárközi Aurélné 1491 kat. hold. Arany Lászlóné 1484 kat. hold. Borbély József 160 kat. hold.
Útifaluból keletkezett több utcás szalagtelkes település a Sárbogárdi rög DNy-i peremén. A község az õssárvíz lesüllyedt hordalékkúpjának árvízmentes belsõ peremén települ 107m tengerszint feletti magasságban. A községhatár Ny-felé a Rétszilasi laposra nyílik, K-felé pedig lealacsonyodó löszplatóra terjed ki. A központi belterülete 464 ha.
A község területének Ny-i részét a jégkorszak folyamán az õssárvíz hálózta be , s a hordalékanyagával (iszap, homok, apró kavics) jelentõsen feltöltötte. Legmélyebbre került a Rétszilasi lapos. Tagolatlan felszínét élõ és elsorvadt holtágak, mordvatavak, mésziszapos képzõdményekkel kitöltött lefolyástalan és rossz lefolyású lapos mélyedések, szikes laposok és szivárgó erek hálózták be. Az átlagos tengerszint feletti magasság 140 m. A kibillent löszplatót és az árvízmentes magas felszíneket mindenféle jó termékenységû minõségi talajok borítják.
A község neve 1352-ben bukkan fel Olop alakban. 1410-ben Alapp változatban fordul elõ. Némelyek Alapra vonatkoztatják a tihanyi bencés apátság 1055.évi alapítólevelének olupket (Alaphely) adatát is, ez azonban nem látszik valószínûnek. Az Alap helységnév az Ómagyar Olup személynévbõl keletkezett. Ez a személynév török eredetû, ótörök alp hõs dalia hazan alip óriás.
Az elsõ okleveles adatok a XIV. század elsõ harmadából származnak; 1352-ben I. Lajos király az alapi besenyõket az ország nemesei közé fogadta, és egyben a Fejér megyei ispán joghatósága alá helyezte õket. 1432-ben Alapi István Zsigmond királytól megkapta az alapi birtokán fennálló királyi jogokat. A késõbbi századokban oly nagy szerepe emelkedett Salamon családot az Alapiaktól származtatják. Az alapi család a mai település északi részén egykor Felsõalapnak nevezett faluban volt birtokos. Ez alkotja a korai település magját és ha az oklevelek Alapot említik akkor ez alatt a felsõalapi részt kell érteni. S van még Alsóalap része is.
1754.-ben az alapi birtokos nemesek között sorolják fel Salamon Ferencet és Salamon Farkast, Salamon Lászlót, Salamon Dánielt, és Salamon Mózest, de Nagy István Antal neve is birtokos nemes családok között szerepel.
Salamon Zsigmond utód nélkül halt meg. Rokonai egymás között osztozva 100-200 holdas gazdaságokat alakítottak ki, amelyet eladtak Szalay Gizellának, aki Arany László, majd halála után Vinoviett Géza felesége lett. 1914.-ben merül fel elõször a Koller fivérek neve.
Salamon Zsigmond utód nélkül halt meg. Rokonai egymás között osztozva 100-200 holdas gazdaságokat alakítottak ki, amelyet eladtak Szalay Gizellának, aki Arany László, majd halála után Vinoviett Géza felesége lett. 1914.-ben merül fel elõször a Koller fivérek neve.
